Görögország betiltja a közösségi médiát a 15 év alatti gyermekek számára. A törvény 2027. január 1-jén lép hatályba

2026. október 23-án a görög parlament hosszú viták után lezárta a történelmi törvényjavaslat elfogadását, amely megtiltja a 15 év alatti gyermekek számára a közösségi médiához való hozzáférést. A törvény 2027. január 1-jén lép hatályba. Ez nem az internet teljes tiltása, hanem egy célzott intézkedés a tinédzserek figyelmét rabul ejtő algoritmusok ellen.

Kire és mire vonatkozik a tilalom

A törvény a klasszikus közösségi platformokat célozza meg: Facebook, Instagram, TikTok és Snapchat. Ezzel szemben az üzenetküldő alkalmazások (WhatsApp, Viber) és a videómegosztó oldalak (YouTube) egyelőre kivételt képeznek, feltéve, hogy alapfunkcióik nem felelnek meg a közösségi média szigorú jogi meghatározásának.

A törvény kulcsfontosságú újítása: a regisztrációkor a születési dátum egyszerű megadása már nem elegendő. A görög Safeline központ 2025-ös felmérése szerint az általános iskolások 66%-a és a középiskolások 74%-a már most is hamis életkort ad meg. Ennek megakadályozására a platformoknak megbízható digitális életkor-ellenőrzést kell bevezetniük.

Digitális tokenek útlevél helyett

Görögország nem követeli meg a platformoktól az útlevelek szkennelt másolatainak gyűjtését, ami sértené a GDPR-t. Ehelyett egy „digitális életkor-token" rendszert javasolnak:

• A felhasználó az állami alkalmazásokon, például a Gov.gr Wallet-en vagy a Kids Wallet-en keresztül igazolja életkorát.
• A platform csak bináris választ kap: „életkori küszöb elérve" vagy „nem elérve", személyes adatokhoz való hozzáférés nélkül.
• Az újraellenőrzés (re-verification) az összes meglévő fiókra is vonatkozik. Ha az életkor nem igazolható, a hozzáférést blokkolják, és a szülők nem kerülhetik meg ezt a rendszert „engedély" megadásával.

Bírságok és felelősség

A megfelelés terhe a technológiai vállalatokra, nem pedig a szülőkre vagy a gyermekekre hárul. Az ellenőrzést az európai Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) mechanizmusain keresztül végzik. A követelményeket be nem tartó platformokat a következők fenyegetik:

• Akár a globális éves forgalmuk 6%-áig terjedő bírság.
• Időszakos kényszerbírságok a jogsértések orvoslásáig.
• További szankciók a görög adatvédelmi hatóságtól (HDPA) az adatok jogellenes feldolgozása miatt.

Miért váltott ki heves vitát a törvény

A törvényjavaslat pártpolitikai konszenzus nélkül született meg. A kormánypárt, az Új Demokrácia „igen"-nel szavazott, míg az ellenzék komoly aggodalmakat fogalmazott meg:

• A PASOK alternatívája: A szocialisták rugalmasabb modellt javasoltak: teljes tilalom 13 év alatt, és szülői felügyelet mellett korlátozott hozzáférés 13-14 évesek számára a digitális írástudás fejlesztése érdekében.
• Adatvédelmi kockázatok: 25 emberi jogi szervezet (köztük a Homo Digitalis) koalíciója figyelmeztetett, hogy a központosított ellenőrző rendszerek biometrikus adatok kiszivárgásának és a kiskorúak tömeges digitális megfigyelésének kockázatát hordozzák.
• Konfliktus az EU-val: Az Európai Bizottság már tisztázást kért, mivel a görög törvény fragmentálhatja az egységes digitális piacot, átfedésbe kerülve a 2026 szeptemberében bemutatott uniós szintű EU KIDS Act kezdeményezéssel.

Görögország válik az első uniós országgá, amely ilyen szigorú életkori korlátot vezet be a digitális térben. A platformoknak körülbelül két hónapjuk van 2027. január 1-jéig rendszereik adaptálására. A végső kérdés, amelyre csak a gyakorlat adhat választ: vajon a technikai ellenőrzés valóban megvédi-e a gyermekek mentális egészségét, vagy csupán a tinédzserek forgalmát az internet kevésbé szabályozott és veszélyesebb zugaiba szorítja.